Szerzői jogvédelem

Az 1999. évi LXXVI. törvény, azaz a szerzői jogi törvény védi az irodalom, a tudomány, a művészet minden egyéni, eredeti alkotását, amely az alkotó szellemi tevékenységéből fakad. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi vagy esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó esztétikai értékítélettől

A műveken a védelem létrejöttüktől kezdve, a törvény erejénél fogva áll fenn. A védelem tehát nem a művek nyilvántartásba vételével, vagy rajtuk bármilyen igazoló jelzés feltüntetésével keletkezik, pusztán a művek megalkotásával. Az ismert © jelzés pusztán a szerző személyének megjelölésére szolgál, feltüntetése önmagában szerzői jogot nem keletkeztet, mint ahogy hiánya sem jelenti azt, hogy az adott mű nem áll védelem alatt.

Mi a szerzői jog?

A szerzőt a mű keletkezésétől fogva megilleti a szerzői jogok – személyhez fűződő és vagyoni jogok – összessége.

Melyek a szerző személyhez fűződő jogai?

A szerző személyhez fűződő joga, hogy művét nyilvánosságra hozza, illetve művét a nyilvánosságtól visszavonja, hogy a művén a nevét feltüntessék és szerzői minőségét elismerjék, valamint, hogy a művét ne torzíthassák el (a mű integritásához való jog).

Ezek a jogok a művet megalkotó személyt, a szerzőt illetik meg. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, arról nem mondhat le. A szerző tehát érvényesen nem rendelkezhet úgy, hogy az általa alkotott mű szerzőjének mást kell tekinteni.

Melyek a szerző vagyoni jogai?

A szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző tehát maga hasznosíthatja művét, vagy a hasznosítás monopóliumát (vagy annak egy részét) másnak átengedheti.

Mit jelent a mű felhasználása?

A mű felhasználása történhet anyagi formában (többszörözés, terjesztés, kiállítás) és nem anyagi formában (nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, átdolgozás).

A mű sajátos címe is védelem alatt áll, és a műben szereplő jellegzetes alak kereskedelmi hasznosításának – ill. a hasznosítás engedélyezésének joga – is megilleti a szerzőt.

Felhasználás: többszörözés

A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés a mű rögzítése anyagi hordozón, közvetlen vagy közvetett formában bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, és egy vagy több másolat készítése a műről.

Többszörözés tehát a mindenfajta technikával megvalósított rögzítés és másolatkészítés, a hang- és képfelvétel készítése, a sugárzás céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális hordozón és a számítógépes hálózatról letöltött művek anyagi formában való előállítása is.

Melyek a szerzői jog megsértésének következményei?

A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jog körében igényelheti a jogsértés abbahagyását, elégtételadást nyilatkozat útján, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, valamint a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését (ez minimálisan a szerzői jogdíj). A szerzőnek a polgári jogi felelősség alapján kártérítés jár jogsértés esetén, s ilyen kártérítésre a személyhez fűződő jog megsértése is.

A szerzői jog megsértése bűncselekmény is, amelyet a törvény kétévi (súlyosabb esetekben ötévi) szabadságvesztéssel sújt.

Please follow & like us :)
RSS
Follow by Email
Facebook
Google+
http://cleo-design.hu/szerzoi-jogvedelem/">
Twitter
SHARE
Pinterest
Legutóbbi hozzászólások
    2017. augusztus
    H K S C P S V
    « máj    
     123456
    78910111213
    14151617181920
    21222324252627
    28293031  
    ingyenes webstatisztika